Reflexió.

FÉRFIAK NAPJA

Nem tudtam, hogy ma van ez a jeles nap. Nem tudtam, hogy egyáltalán van ilyen nap. Gondolom a legtöbb férfi nem tudja. Éppúgy nem, mint ahogy az Apák napját sem ismerik legtöbben. Ezeket a napokat szinte senki nem tartja számon úgy, mint ahogy a Nőnapot, vagy az Anyák napját.

A mai furcsa világban, lépten nyomon azt hallani a női társadalom jó részének szájából, hogy a “férfi” felett eljárt az idő.
Azt hallani, hogy igaziból semmiféle szempontból nincs már ránk férfiakra szükség.
Azt hallani, a nők gyakorlatilag mindent meg tudnak oldani nélkülünk. Mindent.
Azt hallani, hogy a férfi az oka és okozója számtalan, a világban felmerülő gondnak, problémának. Lassan úgy érezhetjük, mi férfiak vagyunk minden rossznak a gyökerei. A férfi mint olyan, egyre többször hordoz negatív felhangokat, sőt időnként bizony, már – már szitokszó. Sokaknak sokkal jobban tetszenek, elfogadhatóbbak, szerethetőbbek, a férfiak helyett a pasik. A kedves, aranyos, lágy, nőies külső – belső tulajdonságokkal bíró, de mégiscsak hímnemű egyedek.
Klasszikus férfinak, sem belső tulajdonságaikban, sem külső jegyeikben semmiképpen nem nevezhető – pasik. Mivel sok nőnek egyre nagyobb az igénye a pasira, ezért a hagyományos meghatározás szerinti markáns férfiak, egyre inkább visszaszorulnak.
Szimplán kimegyünk a divatból. Mivel egyre kevésbé van ránk szükség, lassan – lassan elfogyunk. Ugyanakkor furcsa módon, még azoknak a nőknek a részéről is felmerül az igény bizonyos, a férfiaktól megszokott és elvárt gesztusokra, akiknek amúgy, elegük van a férfiakból. Olyan gesztusokra, előjogokra amik a nőket évszázadokon keresztül megillették, és ma is megilletik.
A férfiaktól.
De nem feltétlenül a pasiktól.
A női társadalomnak van persze egy olyan része is, aki férfi párti.
Akik minden rossz tulajdonságunkkal együtt elfogadnak bennünket.
Akik szerint igenis szükség van ránk, ódivatú, konzervatív, klasszikus értékrendet képviselő férfiakra.
Akik szerint minden hibánkkal együtt is jobb ha vagyunk, mintha nem lennénk. Akik szerint szükség van mindarra, amit mi képviselünk, mi testesítünk meg, ahogy apáink és nagyapáink is tették. Ahogy a fiaink is tenni fogják.
Vannak nők akik azt szeretnék, azt akarják, hogy férfi álljon mellettük. Férfi, aki mellett igazi nők lehetnek. Vannak nők, akik mellett még lehet igazi férfinak lenni.
Azt hiszem, jólesne minden férfitársamnak, ha itt – ott elhangozna a férfi párti hölgyek szájából:
Uraim, azért jó, hogy vagytok. Szükség van, szükségünk van még rátok.
 
Asszem tényleg jól esne. Ha már van egy ilyen jeles napunk.
Ladislaus Vulcanus 🔥
————————–
(Foto:Pixabay)
 

Tisztelt Olvasóm. Az írás saját szellemi termékem. Bármely részének,vagy egészének másolása, bárminemű felhasználása, az 1999/LXXXVI. Tv. alapján, kizárólag engedélyemmel történhet. Köszönöm megértését. Ha írásom elnyerte tetszését, a megosztásért hálás vagyok. Ladislaus Vulcanus

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!