NŐNAP

Annak idején, az egyetemen biokémiát is kellett tanulnom.
Nagyon nehéznek találtam, nem is igen érdekelt,
az előadásokra sem jártam be, így aztán nem csoda,
hogy amikor vizsgázni kellett a professzor megkérdezte,
ki vagyok, mit szeretnék, és miután elmondtam, simán kirúgott.
Őszintén szólva nagyon bosszantott a dolog, így elhatároztam, uv – ra, betéve megtanulom az egész, ezer valahány oldalas könyvet.
Ötöst kaptam. És, elégtételt.
Igaziból most nem is ez a történet a lényeg, hanem ami mögötte volt.
Mikor betéve fújtam az anyagot, és azt hittem mindent tudok, rájöttem, mennyi mindent nem. Láttam, értettem, az alap összefüggéseket, a kapcsolódásokat, a lényeget.
És mégis, kérdések, miértek tömkelege volt a fejemben.

Meglett ember létemre, valahogy így vagyok a nőkkel is.
Folyamatosan, megállás nélkül tanulom őket.
Nem ezer oldalnyi, hanem egy fél életnyi tanulás van mögöttem.
Időnként kirúgnak, időnként pótvizsgázom. Néha, ötöst kapok.
De még ennyi tanulás után is, asszem tudatlan vagyok.
Értem az alap működésüket, néha válaszokat is találok a miértekre.
Sokszor viszont, mindenféle logikának, ésszerűségnek, tökéletesen ellentmondva működnek, cselekszenek.
Néha, számomra felfoghatatlan dolgokat művelnek. Érthetetlenek.
Adott esetben körömszakadtukig védenek egy álláspontot.
Legközelebb pedig ugyanazzal a vehemenciával, annak pont az ellenkezőjét.
Komolynak tűnő dolgok felett simán átsiklanak, de egy lényegtelen apróság miatt, képesek halálosan megsértődni.
Némelykor harapófogó kell, hogy egy szót ki lehessen húzni belőlük, máskor nincs menekvés a szóáradat elől.
Van, amikor egy mosollyal kenyérre lehet őket kenni, és van, amikor bármit és bárhogyan csinál az ember, sima elutasítás az osztályrésze.
Van, amikor egy szál rózsa is elég hogy kitáruljanak a mennyek kapui, máskor az összes lehozott csillag is, csak a pokolba vezető út megvilágításához elég.
Elvárják, megkövetelik az őszinteséget, és van, hogy épp az őszinteség lesz az ember veszte.
Sokszor, igen sokszor, az őszinteség az ember veszte.
A nő egy mosolya, egy pillantása, egy érintése a mennybe emelhet.
De egy pillantása, egy grimasza, éppúgy a porba taszíthat, teljes megsemmisülést hozhat.

A biokémia, kutyafüle a nőkhöz képest.
Évtizedek óta tanulom nagy igyekezettel a női nem viselkedését, működését, lelkét, testét, és mindennek ellenére, annyit tudok… hogy keveset tudok.
A nő, a női lélek, talán a világegyetem legbonyolultabban működő szerkezete.

Talán ez a kiszámíthatatlanság, megfejthetetlenség, kiismerhetetlenség teszi a nőket olyan izgalmassá, ez jelent nekünk férfiaknak állandó kihívást.
Ez adja felfedezés örömét és bánatát.

Mindennek ellenére, vagy éppen ezért, odavagyunk a nő mosolyáért, a pillantásáért, az érintéséért, a melegségéért, az öleléséért.
Odavagyunk a nőért.
A nő szeretetéért, szerelméért, adott esetben, szinte bármit megteszünk.
Háborúk kezdődtek, városok, országok dőltek romba, vagy éppen emelkedtek fel egy – egy nő miatt.

Mi férfiak, szeretjük a nőket.
Ezt gyakorta kifejezésre is juttatjuk. Ilyenkor szokott néha előfordulni, hogy létünket, igen kellemetlen pozicióban, az ujjuk köré csavarva végezzük.

Tudjuk, hogy szükségünk van a nőkre.
Minden tekintetben nélkülözhetetlenek számunkra.
Szimplán kell, hogy mellettünk – mögöttünk álljanak, segítsenek, támogassanak, noszogassanak, erőt adjanak.
Személy szerint azt gondolom, nemigen tudnánk létezni nők nélkül.
Ismerjük és elismerjük az erényeiket, ((megreszkírozom, ismerjük azt az egy, EGYETLENEGY hibájukat)) és illő módon tiszteljük is őket.
Van persze, hogy mindennek esetleg nem tudunk, merünk,
vagy – Uram, bocsá – valamiért épp nem akarunk, megfelelő módon hangot adni.

Hölgyeim, nézzék el gyarlóságunkat. Mi csak férfiből vagyunk!

Most – legalább most – kiváló alkalom van szeretetünk, hódolatunk, tiszteletünk, elismerésünk kifejezésére, hiszen március 8 – án Nőnap van.
Minden éveben egyszer hivatalos az, ami amúgy, mindennapos….kellene legyen.

Hölgyek! Ezúton kívánok jómagam, és – engedelmükkel – férfitársaim nevében is, boldog Nőnapot Önöknek.

Legyenek velünk, legyenek nekünk.

Ladislaus Vulcanus 🔥
——————————

Tisztelt Olvasóm. Az írás saját szellemi termékem. Bármely részének,vagy egészének másolása, bárminemű felhasználása, az 1999/LXXXVI. Tv. alapján, kizárólag engedélyemmel történhet. Köszönöm megértését. Ha írásom elnyerte tetszését, a megosztásért hálás vagyok. Ladislaus Vulcanus