Reflexió.

HALLGATÁS

Azt mondják, hallgatni arany.

Érdekes mondás. Van benne igazság.
Sokszor azonban nem tudatos döntés a hallgatás, hanem külső hatások eredménye. Azt hiszem, azért van az anyanyelvünk – különösen a miénk, az ízes magyar – azért tudunk beszélni, hogy gondolatainkat, véleményünket, akaratunkat, örömünket, bánatunkat, élőszóban ki tudjuk fejezni. Hangot tudjunk adni mindannak, ami a fejünkben, szívünkben, lelkünkben van, és kikívánkozik. Többször hallottam már, hogy valakinek nehezére esik a beszéd, nem szívesen szólal meg. Inkább hallgat, nem mondja el mit gondol, esetleg mi nyomja a szívét.
Merthogy korábban, senki nem volt igazán kíváncsi a mondandójára, senkit nem érdekelt igazán. A mellette lévő emberek, a saját hangjukat szerették hallani, az volt a fontos amit ők mondtak, amiről ők beszéltek.

Sokszor, sokan estünk/esünk ebbe a hibába. Azt gondoljuk, csak a mi mondókánk a fontos. Mi mondjuk meg a tutit.
Dumálunk, dumálunk, a másikat szóhoz sem hagyjuk jutni. Ő pedig szépen lassan leszokik a beszédről, és begubózik.
Egy idő után, pont nem érdekli mit beszélünk. Szimpla háttér zajjá válunk. Mint a rádióműsor. Érdektelenné, akár zavaróvá. Ilyenkor fordulhat elő, hogy helyettünk, új adó után néznek…

Ha az ember összeakad valakivel, aki a rossz tapasztalatai miatt így működik, először fel kell építeni azt a bizalmat, ami megnyitja a másik embert, ami visszaadja a hitét, hogy az is érdekes, fontos, izgalmas lehet, amit ő gondol.
Hogy mást is érdekel a mondókája. Adott esetben, meg kell tanítani újra nyíltan, őszintén beszélni.
Kimondatni, a kimondhatatlannak gondolt szavakat. Előcsalogatni belőle, őt – magát.

Néha – a folyamat elején – nem árt ha van az embernél egy jó harapófogó,ami segíthet kihuzigálni a szavakat.
Emellett oda -, és ráfigyelés, empátia, megfelelő mennyiségű kíváncsiság, kitartás, sok türelem, nem kevés idő is szükségeltetik. Esetleg némi szeretettel fűszerezve. Fontos, elengedhetetlen, a hallgatni tudás képessége.

Mindezekért cserébe, az ember részese lehet, amikor a másik, szinte kinyílik mint egy virág, és egészen új arcát mutatja meg. Jószerivel, ujjászületik.

Érdemes megpróbálni.
Szép csendesen odafigyelni… Meghallgatni…

Aranyat érhet.

Ladislaus Vulcanus 🔥

(Foto:Pixabay)

Tisztelt Olvasóm. Az írás saját szellemi termékem. Bármely részének,vagy egészének másolása, bárminemű felhasználása, az 1999/LXXXVI. Tv. alapján, kizárólag engedélyemmel történhet. Köszönöm megértését. Ha írásom elnyerte tetszését, a megosztásért hálás vagyok. Ladislaus Vulcanus

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!